Mivel Rejtőért bőven kaptam a fejemre, alig merem leírni, hogy

De azért az mégis valami, hogy most Munkácsra hozták a képeit és felavatta a két nagyfőnök. "Munkácsy Mihály műveiből nyitott meg kiállítást pénteken Munkácson Viktor Juscsenko ukrán elnök és Gyurcsány Ferenc kormányfő..." (Lásd a teljes MTI-hírt, a HVG honlapján). Menjetek, nézzétek meg! (De engem ez jobban érdekelne.)

Megkaptam Bartók és Párizs légyottjának a jegyzőkönyvét. A hívószöveg ez volt:

"Megbízható forrásból - bizonyos K. Ékszakállú ismeretlen nemű és korú egyéntől - tudomásunkra jutott, hogy 2007. június 22-én, a Miskolci Nemzeti Színház Déryné kertjében este tíz órától B. Artók és P. Árizs, szintén ismeretlen nemű és korú egyének a rend megzavarására készülnek. Informátorunk szerint B. Artók és P. Árizs célja zavar keltése a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál Légyott című rendezvényén."

Erre kellett emailben küldhető művekkel reagálniuk a felkért szerzőknek.

MI VAN A SPÁJZBAN?
Egy manzárdőr feljegyzéseiből, 2007. június

Két olyan friss ismeretterjesztő cikk is felkerült ma a netre, amely bolygókkal foglalkozik. Ha nagyon különböző típusúakkal is. Az egyik írás az [origó] tudományos rovatában olvasható, ebből megtudható, hogy a Mars pályáján egy újabb trójai kisbolygót fedeztek fel.

Történt, hogy tegnap írtam egy posztot arról: nekem nem tetszik Rejtő főműve, a Piszkos Fred, a kapitány - amelyet most frissében elolvastam. Tettem ezt azért, mert rádióban, tévében, sajtóban túl sok ajnározó szót hallottam-olvastam Rejtőről. Azt persze nagyon pontosan tudtam korábban is, hogy egy igen széles olvasóréteg bálványozott kedvence, s gondoltam, ez helyén is van: a tömegkultúra már csak ilyen. Amire viszont fel kellett kapnom a fejem: hogy egy műveiből készülő film (s talán egy színházi bemutató) okán úgy beszélnek róla, mintha sokkal-sokkal több lenne ponyvaírónál.

Mindeddig ellenálltam a kísértésnek, hogy a finn-magyar nyelvrokonság újabb bizonyítékait bemutassam (hiszen "mindenütt" fent vannak), de most Dixi azt írja, megszületett a második. Nos, én eddig négyet ismerek, így a legtisztább ügy, ha bemutatom az általam ismert összes cáfolhatatlan bizonyítékot.

Mostanában annyit hallottam áradozni Rejtő Jenőről, hogy elhatároztam, bepótolom a mulasztásomat. Ahogy sok egyéb "kötelezőt", én Rejtőt is kihagytam kamaszkoromban. Pontosabban egyszer - talán 35 éve - rászántam magam a Vesztegzár a Grand hotelben elolvasására, de egyáltalán nem tetszett, így a többihez sem csinált kedvet. A sok jópofa bemondást persze azért ismertem, rám ragadtak, felismertem, de magam soha nem idéztem őket. Gondoltam, most, érett fejjel, átveszem leghíresebb regényét, a Piszkos Fred, a kapitány-t. Nos, elég nehezen bírtam a végére jutni.

Pár napja olvasom az új novellás köteted, a 2007-es Ünnepi Könyvhétre megjelent Hollander Emőke meztelenül címűt, és többször el kellett gondolkodnom, hogy mennyire személyessé tetted a műfajt, aztán meg mennyire líraivá. Sajátos tere, ideje, humora, lélegzete van ezeknek a történeteknek. Meg tudod fogni még, miért alakult ki benned, hogy ennyi novellát írsz, hiszen a prózában ma a regényt többre becsülik (nem mintha számítana). Vagy tévednék? Ez alkati kérdés? Vagy az életmódodból ered?

Az ugye már az írói válság biztos jele, ha az ember a kánikulára hivatkozva mondja le az ehavi novellát? A Mozgónak még megírtam a Hónaplót (Mező Ferinek nagyon tetszett), az Új Szóba még elkészült a publicsek, de a Népszava Szép Szójába lemondtam az ehavi novellát.

Kárpátalján kívül aligha fordulhatna elő másutt, hogy két éven át két különböző újság ugyanazon a címen jelenjen meg. Márpedig nekünk két lapunk is a Kárpáti Igaz Szó névre hallgat.