Még nem dicsekedtem el azzal, hogy a Duna TV által velem készített riportfilm szerepel a 39. Filmszemle programján. Ahogy a szemle honlapján látom, éppen ma, 16 órakor vetítik a Mammutban. Aki lemarad a világra szóló eseményről, egy korábbi blogbejegyzésem videó- betűzései segítségével pótolhatja az elmaradt élményt. LÁSD itt: Egy manzárd-őr vallomásai

Gáti Zsuzsa vagyok, a bécsi egyetemen végzem tanulmányaimat magyar irodalom szakon. (Ez valóban így van, a bécsi egyetemen LÉTEZIK magyar irodalom szak :) ) Jelenleg a diplomamunkám írásával foglalkozom, amelynek ugyan még nincs végleges címe, az egyetemen kitöltendő első űrlapban a következő szerepelt: "A modern internetes kommunikációs eszközök és a kortárs magyar irodalomra gyakorolt hatásuk".

Ezzel azt hiszem meg is magyaráztam, hol jön Károly a képbe. Interjút azért szeretnék készíteni vele, mert kutatásaim során rájöttem, nagyon sok szubjektivitással találkozik az ember egy ilyen téma elméletének bogozása során és ha már szubjektivitás, akkor legalább legyen a "kortárs magyar irodalom" művelőjének szubjektivitása, ne csupán a gyakran száraz könyvanyagé.

Az alábbiakban egy online beszélgetés végeredménye olvasható. Partnerem, kérdezőm Pálfy Réka volt a hévízi Bibó Gimnáziumból, aki egy diákújságíró- pályázaton szeretné megmérettetni magát a velem készült interjúval. Az olvasók november végén, december elején lépésről lépésre követhették a kérdezz-felelek alakulását, amelyet most lezártunk.

Örömömre a Könyvesblogra is kitették a Literán nemrégiben megjelent, új könyvem okán velem készült interjút. Ez több olvasót és esetleg sok hozzászólást is jelenthet; kíváncsian várom. Sejtésem szerint lesznek, akik megjegyzést fűznek például ehhez a véleményemhez: "Számomra nem kétséges, hogy a Gutenberg-galaxist felváltja a Neumann-univerzum, még ha egy ideig párhuzamosan léteznek is. Az internetre helyezett digitális anyag már ma óriási szerepet játszik a tudományos kutatásokban, az netes világarchívum már most is a felhalmozott ismereteknek a legnagyobb tárháza. Az információszerzésnek és -nyújtásnak a világháló a leghatékonyabb és legdemokratikusabb eszköze, a kollektív tudás birodalma, a tartalommegosztás legfontosabb színtere. Be fog következni az idő, amikor a nyomtatott könyv ritka kuriózumnak fog számítani, a könyvtárak múzeumokká válnak és unokáink nemzedéke már maroknyi gépek monitorjáról fogja olvasni írásainkat..."

Kilátások egy halott naplójából

- Új könyvedben, a Ne bánts, Virágban mindössze másfél évtizednyit hatolsz vissza az időben – korábban évszázadokban mérted az időt. Van ennek valami oka?

- A Ne bánts, Virág! eredetileg egy novella lett volna, aztán hosszabb elbeszélés lett belőle; mindenesetre az időkezelésén most is látszik, hogy rövidprózának indult.

Téged az olvasók sokműfajú szerzőnek ismernek, nem utolsó- sorban drámaírónak. Szerinted volt a drámához való affinitásodnak köze ahhoz, hogy a Zehuze című, nemrég megjelent levélregényed- ben tulajdonképpen egy kitartott monológot, egy nagyon erősen hangra írt szöveget olvashatunk?

A Könyvhéten jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában a Kárpátalján élő Berniczky Éva Méhe nélkül a bába című regénye. Egy Nő a Másik Nőt papírfoszlányokból teremti meg, és nyomába ered...

Pár napja olvasom az új novellás köteted, a 2007-es Ünnepi Könyvhétre megjelent Hollander Emőke meztelenül címűt, és többször el kellett gondolkodnom, hogy mennyire személyessé tetted a műfajt, aztán meg mennyire líraivá. Sajátos tere, ideje, humora, lélegzete van ezeknek a történeteknek. Meg tudod fogni még, miért alakult ki benned, hogy ennyi novellát írsz, hiszen a prózában ma a regényt többre becsülik (nem mintha számítana). Vagy tévednék? Ez alkati kérdés? Vagy az életmódodból ered?