A Kieselbach Galéria honlapján már hirdetik azt a december 15-i aukciót, amelyen elárverezik Csontváry Kosztka Tivadar most előkerült festményét, a Szerelmesek találkozása (Randevú) címűt. (Sajnos jó minőségű reprodukciót egyelőre nem közölnek, az itt láthatót másutt találtam). A licit 85 millió forintról indul.
Érdekes, hogy az utóbbi időben többször is felbukkantak azelőtt ismeretlen vagy lappangó Csontváry-művek. Nincs egy éve, hogy a Teniszező társaság előkerüléséről olvashattunk, aztán tavasszal A hídon átvonuló társaság hozta lázba a műkincspiacot, hasonló kikiáltási árral (erről én is írtam).
A mostani kép előtörténete meglehetősen kalandos, már-már izgalmas, még ha ez egészen másfajta izgalom is, mint amit egy Bond-film kiválthat (illetve belőlem az utóbbi semmifélét nem is tud kiváltani - még egyetlen Bond-filmet sem bírtam végignézni, megölt az unalom). Ezt a bondos párhuzamot az egyik hírportálon olvastam, más szamárságokkal együtt. "A szakemberek is csak egy elmosódott, 1931-es fotóról ismerték Csontváry Kosztka Tivadar egyik különleges képét, amelyen a látomásos világ Lázár Ervin-meséket idéző meghittséggel párosult. Tessék? A Csontváry kép idézi Lázár Ervin írói világát? Hát...
Szerencsére a Galéria és Aukciósház tulajdonosa, Kieselbach Tamás ennél mélyebbre merül a festmény szimbólumrendszerét elemezve, mint alább is látható, sok lényeges motívumra rámutat:
Források: Index, Origó, Portfolio.
És hogy valami irodalmibb olvasnivalót is ajánljak, no meg hogy korábbi Pilinszky-posztomhoz is átkössek: Csontváry olvasásakor.
Minden bizonnyal megfelelne 
Egyszerűen zseniális az a történet, amelyet a Metazin mai cikke foglal össze. David Hensel brit képzőművész beküldte ezt a szobrát egy kiállításra.
"Az ember ötlete néha pokoli,
Ha létezne modern kárpátaljai festészet (mint ahogy nem), akkor Öcsit mindenképpen a megalapozói között tartanánk nyilván. A szocreál tombolása idején tehetségét hivatalosan el nem ismerhették, munkáit sorra kizsűrizték, enyhén deviáns viselkedése és excentrikus alkata miatt állást se mindig kapott. Míg a Kárpátok zordon szépségét vásznak tízezrein megörökítők díjakat zsebeltek be és az állami megrendelések és felvásárlások honoráriumaiból házat vettek, őt csak az alkoholizmus tudta kiemelni alagsori egyszobájából, ahol családjával, élete vége felé pedig már egyedül élt. 
Rablógyilkosság áldozata lett Erdélyi Béla 88 esztendős özvegye, Magda, aki eddig a Mester húszegynéhány legjelentősebb képét őrizte, és igen szűkös anyagi körülményei ellenére sem vált meg tőlük. Péntek hajnalban rokona fedezte fel a holttestet. Az éjszakai betörők megkötözték az idős asszonyt. Szíve valószínűleg azalatt mondta fel a szolgálatot, amíg a rablók „dolgoztak” - adja hírül egy ukrán internetes lap. Nem tudni, hány képet vittek magukkal, de a rendőrök a lakásban ötvennél több üres keretet találtak. Két évvel ezelőtt már történt egy rablás (a tetteseket mai napig nem fogták el), azóta vas
rácsok védték a házat; úgy látszik, mindhiába. Tekintve, hogy az Erdélyi-képek iránt az utóbbi időben egyre nagyobb volt a kereslet, a zsákmány értékét több százezer dollárra becsülik. Mivel jegyzett, katalogizált művekről van szó, így legalisan nem értékesíthetők, ami azt is jelenti, hogy valószínűleg soha nem lesznek a közönség számára láthatók.
Tegnap késő este a Duna TV-ben Huszárik szépséges Csontváry-filmje. Egyik kedvencem, legalább harmadszor láttam. Amikor 11 tájt vetíteni kezdték, már halálosan álmos voltam, aztán pár perc alatt teljesen megéberedtem. Soha jobb élénkítőszert! A deviáns színész és a megszállott patikus. A vízből repülni vergődő madár, a fehér ló, a zuhatag alatt az örökkévalósággal megkeresztelkedő esendő ember, a vízesés-szakállú öregek, az azóta lebombázott római kőhíd Mosztarban - festményen és eredetiben...