Ha ezt beütjük a Google keresőbe: Balla D. Károly idézetek - első találat e percben a Citatum.hu című portál nevemnek megfelelő oldala. Szeretheti a kereső ezt a szájtot, hiszen csupán néhány napja szereplek a rendszerben, miután a szerkesztő figyelmét felhívtam erre a posztomra: Régebbi és újabb C-dulok. Az itt olvashatók közül tizet volt is szíves átvenni a Citatum adatbázisába. A rendszer egyébként, ha jól saccolom, tízezres nagyságrendben tartalmaz idézeteket  a legkülönbözőbb ismert és kevésbé ismert szerzőkről, és külön szolgáltatásként egy olyan kódot is kínál a honlaptulajdonosoknak, amellyel minden nap egy új idézetet jeleníthetnek meg oldalukon. Lássuk, működik-e, Íme:

(Holnap egy másik aforizmának kell itt megjelennie.) [már nem működik, leszedtem]

A sok száz szerző között egyébként hiába kerestem Cecil M. Joepardy és Tsúszó Sándor nevét. Lehet, hogy őket is ajánlanom kellene a szerkesztőnek?  Aki egyelőre kérésemre a nevem alatt még nem javította ki a "kárpátaljai származású"-t egyszerűen "kárpátaljai"-ra - viszont azt jelezte, hogy további C-duljaimból is haikuimból is válogat majd a Citátum számára. Addig is, meg ettől függetlenül is ajánlom szíves böngészésre: www.citátum.hu

- balla d károly: interjú - temető krisztina. irodalom, virtuális könyv, internet, virtuális öngyilkosság, valóság, fikció

Íme, egy újabb bloginterjú, amely Szeged és Ungvár közt járó emailek révén készül, és amelyet olvasóim kérdésről kérdésre, válaszról válaszra követhetnek ezen a helyen. (Az utolsó frissítés idejét legfelül jelzem. - bdk

Temető Krisztina vagyok. Kárpátaljai kortárs irodalommal foglalkozó doktorandusz hallgató, jelenleg a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium „Kutatói Szakkollégiumának” ösztöndíjasa. Tanulmányt készítek Az elmúlt 20 év művészeti tendenciái Kárpátalján. Alkotók a „kulturális átöltözésről” címmel. Írókkal, költőkkel, festőkkel, szobrászokkal beszélgetek arról, hogy mit éltek meg, mit tapasztaltak ebben az időszakban, hogyan indultak el, és hol tartanak most. Ezért kerestem meg Balla D. Károlyt.

Leonyid Tiskov (Leonid Tishkov) moszkvai művész (és vállalkozó). Többek között az első orosz karikatúraszájt alapítója. Szverdlovsz megyében született, pedagus-családban, orvosi végzettséget szerzett, dolgozott a szakmában és szerkesztette az orosz orvosi enciklópédiát. 1980-tól szabadfoglalkozású művész. Több műfajban alkot,  számos kiállítása és bemutatója volt, a legkülönfélébb installációkkal  és projektumokkal jelentkezik, világszerte ismerik. Tiskov "a posztindusztriális társadalom romantikusa, aki alkotásaihoz a moszkvai konceptulizmust használja fel, de az ironikus dekonstrukciót az örök témák és archetipusok felé fordulva új ösztönösséggel és poézissel haladja meg". Alább egy aktuális párizsi installációjának néhány dokumentuma blogjából.

Te jó ég!!!

Még szerencse, hogy megtaláltam a blokkoló gombot. A magyar politikában viszont valahogy nem találják...

Balamuta jelentése. Ki a balamuk?

"Kárpát-ukrajnai vonatkozásai" is vannak annak a németül írt regénynek, amelyet íróismerősöm műfordító-felesége éppen most magyarít. Egy bizonyos szó jelentésének a pontosítása végett fordult hozzám levélben: hátha találkoztam már a kérdéses ruszin kifejezéssel. A balamuk nem hangzott ismerősen, de a balamuta szóhoz való hasonlósága és a szövegkörnyezet alapján azért próbáltam következtetni jelentésére, egyetértőleg nyugtázva a műfordító értelmezését: összevisszaság. Erre a magyar keresésre adott google-találatok is ráerősítettek (most majd fel fog tűnni köztük ez a poszt is). De ennél azért tovább mentem, érdeklődtem erre-arra.

Egy ismerősöm ruszin történész-ismerőse szerint is a balamuta az eredeti szó, amely maga ószláv eredetű és a kárpátaljaiak akkor használják, ha valaki könnyelműen kisebb bajt okoz, összekever valamit, azaz kalamajkát csinál. A balamuk az lehet, szerinte, aki a zűrt létrehozta. Igen ám, de az ukrán szótár az ilyen emberre azt mondja, hogy balamut, és nem balamuk, miközben megadja a cselekvés igéjét: balamutiti. (A mi - családi? talán a keleti szlovák nyelvjárásból eredő? - "magyar értelmezésünkben" maga a balamuta jelenti a személyt, de nem bajkeverőt jelent, hanem esetlen, ostobácska, ütődött, naiv,  értetlen, bumfordi, csetlő-botló, tökéletlen fickót, aki sutaságával valóban okozhat értetlenséget, zavart, azaz balamutaságot...)

Aztán a műfordító megtudta, hogy a szó alighanem a román nyelvből jön, s ott talán kuplerájt jelent. (Stimmelhetett volna, micsoda kupleráj, szoktuk mondani a rendetlenségre, összevisszaságra.) De erdélyi ismerőseim másként tudták, és a szótárt is felütve megbizonyosodtak róla: balamuc (románul így kell írni, c-vel, de k-nak kell ejteni) annyit tesz, mint őrültekháza, a közbeszédben pedig felfordulás, zűrzavar, zrí, összevisszaság, hajcihő értelemben használják.

Mindezt közöltem az eredeti kérdezővel, aki azt válaszolta, a műfordító-társadalom máris kettészakadt kuplejár- és diliház-pártiakra. El is képzeltem, amint az esetleges ószláv-eredet-pártiakkal is szembekerülve értelmező, etimológiai és tájszótárakat egymáshoz vagdosva magukból kikelve üvöltöznek egy majdani szakmai  találkozón, hogy a kívülálló megállapíthassa: ez kész balamuk!

__________________

Az Idegen szavak szótára szerint a Balamuta jelentése: baj, kellemetlenség.

ahhoz vagy ahoz? hogy helyes?

Tegnap igen nagy megtiszteltetés ért: ismerőseként megjelölt a legendás költő és gondolkodó, irodalmunk nagy megújítója, Tsúszó Sándor. Persze azonnal visszaigazoltam a rám nézve hízelgő ismeretséget és üzenőfalára fel is tűztem visszaemlékező kis írásomat: Tsúszó Sándor mint a komplex létezést megragadó alkotásmód, amelyben felidézem kapcsolatunk kialakulásának a körülményeit, és amely írás - jegyzem meg itt örömmel - a Google találati listáján a "Tsúszó Sándor" keresőkifejezésre igen előkelő helyen szerepel. Egyben fel is idéztem vele kapcsolatos más publikációimat:

Többször előfordult már, hogy nálam érdeklődtek: hol is található az interneten a kárpátaljai települések kétnyelvű névazonosítója. Kisebb fajta keresgélés után mindig tudtam eligazítás adni, mert hiszen a helységnévjegyzékeket annak idején én helyeztem el a világhálón (amikor egy ideig én voltam a beregszászi főiskola honlapjának a webmestere). Előfordult, hogy nekem is szükségem volt egy-egy településnév magyar vagy éppen ukrán megfelelőjére, ilyenkor magam is a rég elhagyott webhelyen keresgéltem. Úgy gondoltam,  most blogomból is elérhetővé teszem a kárpátaljai helységnevek jegyzékeit, talán másoknak is segíthetek ezzel. Tehát:

Volt egyszer egy Kárpátaljai magyar internetes rádió

2010-ben... magyar billentyűzet betűivel írt Frissítések: a rádió jó ideje másik helyre költözött, IDE (a linkek rég nem működnek, törölve mind) - Eredeti poszt:

 Hát már ilyen is van. Még csak tesztadással jelentkezik, de már van... Tegnap emailben megkaptam a Kárpátalja Rádió oldalának a linkjét az üzemeltetőjétől, követve az utasításokat bele is hallgattam az adásba, de éppen lakodalmas muzsika ment, úgyhogy pánikszerűen elmenekültem. Ma visszavitt a kíváncsiságom, most épp sokkal jobb a zene (bár nem az én világom), de az oldalt kicsit tüzetesebben megvizsgálva most két szélsőjobbos híroldal reklámja riasztott el... Egész nap zene megy, este állítólag beszélgetős műsort adnak, talán egyszer majd arra is ráfanyalodom. Vegyes benyomásaim ellenére örülök, hogy már ilyen is van - bár lenne minél több!

Úgy tervezem, mire egy éve lesz annak, hogy megjelent Harmadvalaki c. új verseskönyvem, addigra a kötet minden darabja felkerül és olvashatóvá válik egy új webhelyemen, amelyet a Google sites keretében építgetek. Az egyes darabokat a könyvet bemutató weboldaláról - íme:  Harmadvalaki - éppúgy el lehet érni, mint a főoldal főmenüjéből. Emellett olvashatók az oldalon az utóbbi időben publikált verseim, életrajzom és könyvlistám. Terveim szerint ezen a webhelyen egyfelől visszamenőleg elérhetővé teszem a legutóbb megjelent köteteim teljes anyagát, másfelől folyamatosan felteszem az újabb publikációkat. Egyfajta összegző szövegközlő alkotói oldallá szeretném hát fejleszteni a szájtot, ezúttal talán több sikerrel, mint a korábbi próbálkozások.