Most, hogy webre helyeztem a Magyarul beszélő magyarok teljes anyagát (az írások többségét külön oldalként is, valamit a teljes tartalmat letölthető és megnyitható .pdf-formátumban), végig is olvastam a 2000 és 2006 között keletkezett esszéket, publicisztikákat, kritikákat. Először is azt kellett megállapítanom, mennyire eltávolodtam mindattól, ami ezekben az években szenvedélyesen foglalkoztatott. Másodjára annak is újra tisztázódnia kellett bennem, hogyan is kerültem kívülre, mivel is rekesztettem ki magamat a kárpátaljai magyar köz- és kulturális életből. (A kirekedést, persze, bizonyos magam-szándékú kivonulás időben megelőzte).

Bodor Béla

Balla D. Károly: Harmadvalaki

Harminc éve jelent meg Balla D. Ká­roly első kötete, az Álmodj zenét. Azóta ez az utóbbi tíz év anyagából válogató gyűjtemény a hetedik verseskönyve. De mióta figyelem Balla költészetét, azóta ugyanaz a többarcúság jellemzi. A Harmadvalaki tehát voltaképpen költészete egészét, annak főbb tendenciáit reprezentálja. Az első, a kötetével azonos című ciklus darabjai rejtélyes tartalmú szabadversek. Voltaképpen valamiféle cselekvések leírásai ezek, de valaminek a jelzése mindig hiányzik: vagy azt nem tudjuk, hogy kicsoda, vagy azt, hogy mivel, vagy azt, hogy mit csinál. A Keresés így kezdődik: „Belépett, becsukta maga mögött az ajtót / és hozzálátott". A beszélő ezután hosszan keresgél valamit, és végül megtalálja: „A zsebéből esett ki, / miközben rendet teremtett". Nem tudjuk meg, hogy miről van szó, és éppen ezért fogadjuk el, hogy a megtalálás feltétele a rendezés volt. Ha a költő megnevezné a dolgot, amit keres, nem hinnénk neki. Ez bizonyos értelemben Balla ars poeticája is lehetne: azt az állítást rejti magában, hogy a megértéshez nem több dolgot kell ismernünk, hanem meg kell tanulnunk ismereteink egy részét figyelmen kívül hagyni. Ezt hívjuk elvonatkoztatásnak, absztrakciónak, modellezésnek. Eminensen így működik a matematika, és az ilyen gondolkodás technikáit alkalmazzák a természettudományok. A művészetek sokkal inkább a bonyolultsággal, az árnyalatok halmozásával operálnak. Balla esetében a kétféle mentalitás, elemzés és beleérzés összekapcsolódik, és ez nagyon izgalmas eredményhez vezet.

A pécsi Pro Pannonia költözése miatt ott megjelent könyveim igen kedvező áron, nagy engedménnyel (régebbiek 60 %, újabb 30 %) rendelhetők meg a kiadótól. Akit érdelel, alább találja a részleteket.

Öt képversem elhelyezésével teljes lett Harmadvalaki c. kötetem anyaga a weben, mostantól minden verse megjeleníthető, elég a címre kattintani ezen az oldalon: Balla D. Károly / Harmadvalaki. Ugyanitt a könyvvel kapcsolatos minden egyéb információ is megtalálható. A bal oldali menüsor segítségével pedig a szájt további egységei érhetők el - ezek napról napra bővülnek és egyre teljesebbé válnak.

Tegnap igen nagy megtiszteltetés ért: ismerőseként megjelölt a legendás költő és gondolkodó, irodalmunk nagy megújítója, Tsúszó Sándor. Persze azonnal visszaigazoltam a rám nézve hízelgő ismeretséget és üzenőfalára fel is tűztem visszaemlékező kis írásomat: Tsúszó Sándor mint a komplex létezést megragadó alkotásmód, amelyben felidézem kapcsolatunk kialakulásának a körülményeit, és amely írás - jegyzem meg itt örömmel - a Google találati listáján a "Tsúszó Sándor" keresőkifejezésre igen előkelő helyen szerepel. Egyben fel is idéztem vele kapcsolatos más publikációimat:

Úgy tervezem, mire egy éve lesz annak, hogy megjelent Harmadvalaki c. új verseskönyvem, addigra a kötet minden darabja felkerül és olvashatóvá válik egy új webhelyemen, amelyet a Google sites keretében építgetek. Az egyes darabokat a könyvet bemutató weboldaláról - íme:  Harmadvalaki - éppúgy el lehet érni, mint a főoldal főmenüjéből. Emellett olvashatók az oldalon az utóbbi időben publikált verseim, életrajzom és könyvlistám. Terveim szerint ezen a webhelyen egyfelől visszamenőleg elérhetővé teszem a legutóbb megjelent köteteim teljes anyagát, másfelől folyamatosan felteszem az újabb publikációkat. Egyfajta összegző szövegközlő alkotói oldallá szeretném hát fejleszteni a szájtot, ezúttal talán több sikerrel, mint a korábbi próbálkozások.

Nemrégiben dedikálva megkaptam és a napokban el is olvastam az amerikai magyar szociológus, Nagy Károly most megjelent könyvét. Az Amerikai magyar szigetvilágban (Nap Kiadó, 2009) c. gyűjtemény vegyes műfajú írásokat tartalmaz, van benne interjú, előadás-szöveg, esszé, összefoglaló ismertetés, könyvkritika. Ezek túlnyomó többsége folyóiratokban és más kiadványokban már napvilágot látott a közelmúltban, itt most a közös téma és problémafelvetés egyesíti őket. Legfőbb érdeklődési területe, az ameriaki magyarság története és helyzete mellett általános magyarság-kérdésekkel is foglalkozik a szerző, fontos megállapításokat tesz többek között a kettős identitást és a korszerű magyarságtudatot illetően. Érdekes volt olvasnom például, hogyan vélekedett ez utóbbiról 1992-ben, az esztergomi Anyanyelvi Konferencián (ahol magamnak is szerencsém volt jelen lenni). Így ír Nagy Károly:

Temető Krisztina

A megszakíthatatlan

folytonosság

Berniczky Éva Méhe nélkül a bába című regényéről

„Szentül hittem, hogy az egyetlen, amivel javíthatok a világon, ha megtanulom visszaírni rendeltetési helyére, amit valamilyen ismeretlen vagy éppen ismert okból megspóroltak, szántszándékkal vagy véletlenül eltávolítottak, illetve eleve kifelejtettek.”
Berniczky Éva: Méhe nélkül a bába

Új írói személyiség a kárpátaljai magyar irodalomban

A kárpátaljai irodalmat tanulmányozva Balla D. Károly, Nagy Zoltán Mihály, Vári Fábián László és a többiek neve mellett feltétlenül meg kell említenünk Berniczky Éva nevét is. A kilencvenes évek elejétől publikál; fő műfaja a novella. Az utóbbi években főleg magyarországi orgánumok közlik írásait (Bárka, Holmi, Eső, Élet és Irodalom, Mozgó Világ stb.), szerepel számos gyűjteményes kiadványban (Körkép, Éjszakai állatkert, Novellisták könyve, stb.).1

A magyar internetet is megjárta a hír, miszerint bizonyos Rob Matthews elkészítette a Wikipédia legkeresettebb kiemelt cikkeinek 5000 oldalas nyomtatott változatát. A szerzőt az első közlések egyikében tévesen a Wikipédia atyjának nevezték, ezt aztán más webhelyek is átvették. Az alapos  tévedés onnan eredhet, hogy a Wiki tényleges atyja, Jimmy Wales évekkel ezelőtt bejelentette tervét, miszerint nyomtatott formában is kiadná a netes enciklopédiát (illetve hát annak egy töredékét; a terv megvalósulásáról nem tudok), valamint arról is olvashattunk, hogy egy német kiadó rövidesen valóban kiadja a német wiki 50000 legfontosabb szócikkét könyv alakban (erről korábban, más forrásra hivatkozva, írtam). De itt valami egészen másról van szó! A fiatal designer (amennyire utána tudtam nézni: a Brightoni Egyetem végzőse!) látványprojektként és csak egyetlen példányban, mintegy műtárgyként nyomtatta ki és kötötte kemény fedélbe a wiki harmadfélezer legolvasottabb kiemelt cikkét. Az ötlet figyelemfelkeltő és elgondolkodtató, de értelemszerűen semmilyen közvetlen köze nincsen a wiki atyjának vagy másoknak a tényleges kiadói terveihez.

Olvasd még: első web: orwell-könyv letöltése